Külső tulajdonságok: (írás alatt)

 

Belső tulajdonságok: (írás alatt)

 

Előtörténet: A szülei frigye, ami az ő fogantatása után jött létre, az apja részéről többnyire egy gazdasági húzás volt. Ugyanis az édesanyja egy pénzes kelet kanadai család sarja, akik előszeretettel finanszíroztak minden hazafias tevékenységet. Szóval az anyukája, aki egyébként egy francia nyelvterületen nevelkedett, így akcentussal beszélte mindig is az angolt, egy kis családi vagyonnal a zsebében érkezett Torontoba Asher születésének évében, amit Mr. Lewis célirányos törekvéseiben forgattak bele.

Ashert születése pillanatában már a jégre szánták, habár korcsolyázni csak majdnem három évesen tanították meg. Mindig igyekezett megfelelni a szülei elvárásának, miközben fel akart érni a bátyához, aki mindig jobb volt, főleg a jégen. Az önbizalmát az se növelte túlzottan, hogy Ethan állandóan csúfolta, és ahol csak fogást talált rajta ott el is kapta.

Asher közel se volt olyan tehetséges vagy ügyes, mint bátyja. Állandóan esett-kelt a jégen. Eltörte néhány végtagját, de ő megszállottan jobb akart lenni. Mr. Lewis sosem erőltette rá a sportot, mert látta, hogy egyszerűen nincsenek meg a megfelelő adottságai, egyszer még azt is megmondta neki, hogy nem köteles ezt csinálni. Sosem volt hülye gyerek, így ez még nagyobb löketett adott neki, hiszen tudta, az apja és a bátyja éppen azért veszekedtek otthon naphosszat, mert Ethan abba akarta hagyni, és Mr. Lewis nem engedte neki. Asher ekkor talán tíz éves lehetett, de megértette, hogy az apja nem tartja olyan sokra, mint a bátyját, így még keményebben dolgozott.

Szerencsére a kemény munkának meg van a maga gyümölcse. Kimagasló eredményeket ért el. Éjjel nappal a korongot ütögette. A szobájában volt egy külön rész kialakítva, ahol a kapura lövést gyakorolhatta. Az apja végre elkezdte támogatni. Vele gyakorolt, és minden meccsén megjelent. A legjobb felszereléseket kapta meg, ami egy adag önbizalmat adott neki. Tizenhárom éves korában elváltak a szüle, ami bár megrázta, de szerencsére a sporttal lekötötte a figyelmét. Az anyját azóta csak ünnepenként látja, ugyanis igazából a nő hagyta el Mr. Lewist egy másik férfiért. Valahol inkább haragudott az anyjára, így inkább lenyelte a helyzetet, és nem foglalkozott vele.

Pár év múlva már magántanuló volt a gimnáziumban, mert ténylegesen minden idejében a hokival foglalkozott. Reggeli, esti edzések, a köztes időben pedig a konditeremben ütötte el az időt. Az egyetemre is hoki ösztöndíjjal vették fel, de ott is inkább a sporttal foglalkozik, mintsem a jogi tanulmányaival. Az apjától ajándékba kapott egy lakást egészen közel az egyetemhez, hogy ne kelljen az egész városon átingáznia nap mint nap. Ennek ellenére mégsem az apja a legnagyobb támogatója. Az anyai nagyapja rengeteg pénzt áldoz kedvenc unokájára, akiben meglátta a potenciális befektetést. Ezzel szemben a papa egy fillért nem költ Tannerre, akit naplopónak tart, éppen olyannak, mint amilyen az anyjuk volt Tanner korában.